Az 1944. június 14-én elhunyt Róth Miksa díszítőművészetével, opálosan csillogó ablakaival kiszínezte a történelmi Magyarországot, színt vitt az Osztrák-Magyar Monarchiába, statikus "fényjátékaival" elmesélte ezeréves történetünket. Talán ő az a művészünk, aki a történelmi Magyarország legtöbb városában hagyta ott a kézjegyét.
   
   
   Róth Miksa képzőművész Hungária megdicsőülése című oromzati mozaikképe (1906) az egykori Török Bankház szecessziós épületén. Fotó: Jászai Csaba/MTI
   
   Visszaemlékezése szerint 55 város 94 épületét díszítik üvegfestészeti alkotásai, ezek között ott van a mexikóvárosi nemzeti színház is, de nagy számban fordulnak elő az üvegmozaikokkal díszített homlokzatai is: tíz város 29 épületén gyönyörködhetünk ezekben a mozaikokban. Aztán, ahogy számos, a háborúban megsemmisült ablaka széttört, megsemmisült, úgy tört szét a történelmi Magyarország illúziója is. (Róth Miksa tervezte többek között a marosvásárhelyi kultúrpalota, illetve a szabadkai városháza üvegablakait is.)
   
   Azt mondta egyszer, hogy "a szín az emberi lélek egyik legnagyobb gyönyörűsége", ennek szellemében kiszínezte Magyarországot.
   
   Nem sokkal a kiegyezés előtt, 1865. december 26-án született Pesten, "üveges családban", hiszen a nagyapja és az apja is üveggel dolgozó mesteremberek voltak. Apja dolgozott a Nyugati pályaudvaron, az egykori Fővámházon, azaz a mai Budapesti Corvinus Egyetem főépületén is. Miksa azzal lépett be az üvegfestő világba, hogy tizennyolc évesen megfestette az Andrássy úton, a mai Terror Háza épülete mellett található Bobula-palota és a II. világháborúban elpusztult, városligeti Országos Kiállítás Iparcsarnok díszes üvegeit.
   
   Ezután ment tanulni a pesti Iparrajziskolába, majd Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Angliában ismerkedett az üvegfestészet fortélyaival. Ahogy az ambiciózus fiatalember hazatért, megnyitotta a műhelyét, aminek főleg a reneszánsz ihletésű üveg lett a profilja. Steindl Imre, egykori tanára bízta meg a ma már Burgenlandban található Máriafalva (Mariasdorf) gótikus templomának restaurálásakor azzal, hogy készítsen az épülethez üvegfestményeket.
   
   
   A Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnája az egyik festett üvegablakán Szent István király felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának. Benczúr Gyula azonos című festménye alapján Róth Miksa készítette. Fotó: Jászai Csaba/MTI
   
   Ez a munka szakmai hírnevet hozott Róth Miksa számára, de akkor lett országosan is ismert, amikor az 1896-os millenniumi kiállítás számos csarnoka mellett elkészítette a Vajdahunyad vára udvarában található Jáki kápolna ablakait is. De a legnagyobb munkája csak ezután jött: ezzel a lendülettel felkérték az épülő Parlament üvegfestményeinek elkészítésére.
   
   Róth a bámulatos formakészsége, színérzéke és szakmai kvalitása mellett közös nevezőre tudta hozni a tradíciót, a kor trendjeit, és olyan technikai újításokat is alkalmazott, amelyeket a Tiffany üveggyár is.
   
   Szeretett tanulni, kísérletezni, vakolatalapot szabadalmaztatott, Velencében elsajátította az üvegmozaik-készítés technikáját, majd kidolgozta a fénytelenített üvegmozaik készítését. Korának szupersztárja volt, először, 1897-ben, ő nyerte el az Iparművészeti Állami Aranyérmet, majd az 1900. évi párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott, míg az 1902. évi torinói és az 1904. évi St. Louis-i világkiállításon pedig aranyérmet nyert szecessziós karakterű műveivel.
   
   Kitüntették a Ferenc József-renddel, a mozaikkészítés megújításáért, és elnyerte és az Olasz Királyi Koronarendet is, ami - ismerve az olasz üvegművészeti tradíciót - hatalmas elismerés volt. Róth Miksával úgymond minden megtörtént: dolgozott közintézményeken, de templomokon, zsinagógákon is éppúgy, ahogy fürdőkön, kávéházakon, bérpalotákon vagy éppen kriptákon, mauzóleumokon. Egyedülálló a portfóliója, ott hagyta a kézjegyét a királyi palota Szent Jobb-kápolnáján, a Gresham-palotán, a Zeneakadémián, a Szent István-bazilikán, a Magyar Nemzeti Bankon, a Széchenyi fürdő kupoláján, a marosvásárhelyi Kultúrpalotán. Körösfői Kriesch Aladárral együtt készítette a Lipótmezei elmegyógyintézet kápolnájának üvegablakait is.
   
   Kimaradt volna valami? Persze, még rengeteg épület, többek között a Párisi Udvar, a Szervita téri egykori Török Bankház mozaikjai, vagy a Lechner Ödön tervezte pozsonyi Kék templomot díszítő munkái. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy dolgozott a Hágában található holland királyi palotában, de az ő műhelye gyártotta le a mexikói Nemzeti Színház üvegmennyezetét, és ő tervezte a színház híres kristályfüggönyét, amelynek kivitelezését a Tiffany cég végezte.
   
   Ahogy 1920-ban szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia, és a szecesszió is kimúlt, kevesebb lett a megrendelése, de ekkor sem maradt munka nélkül. Ösztönösen érzett rá az art decóra, és ebben az időben kapta az egyik legnagyobb historizáló munkáját, a budai Várban található levéltár díszítőfestését.
   
   Különös érzés lehetett a trianoni trauma után megtervezni a levéltári ablakokat a határon túlra került városainak címereivel, hiszen Róth Miksa volt az a művész, aki talán a legtöbb elszakított városon hagyta ott a kézjegyét.
   
   79 éves korában, 1944. június 14-én hunyt el Budapesten, végső nyughelye a törökbálinti kegyeleti park Walla-mauzóleumában található. Testvérei, Kálmán és Emánuel a vészkorszak áldozatai lettek. Egykori, Nefelejcs utcai lakóháza ma múzeum, az állandó kiállítása az egyik legnagyobb magyar díszítőművész fényesen csillogó életművéből villant fel motívumokat.
   
   
   Róth Miksa üvegtervező művész Hunyadi János hadvezért, Werbőczy István jogtudóst és II. Rákóczi Ferenc főnemest (b-j) ábrázoló ólomüveg ablakai a szecessziós stílusban 1910-ben épült Városháza dísztermének falán. Fotó: Jászai Csaba/MTI
   
   Róth Miksa legfontosabb alkotásai
   
   Országház: Ő készítette a díszlépcsőház, a delegációs folyosó, az üléstermek és a társalgók üvegablakait.
   
   Szent István-bazilika: A szentély üvegfestményei és a Szent Jobb-kápolna egyes díszei köthetők hozzá.
   
   Zeneakadémia: Az aula lenyűgöző üvegmozaikjai és szecessziós üvegablakai.
   
   Gresham-palota: Az épület lépcsőházi és belső üvegdíszei.
   
   Magyar Nemzeti Bank: A Szabadság téri székház üvegablakai.
   
   Magyar Nemzeti Levéltár: Az épület címeres üvegablakai és ornamentikus díszítései.
   
   Ismertebb mozaikjai Budapesten
   
   Török Bankház (Szervita tér): A homlokzaton látható "Patrona Hungariae" mozaik Budapest legnagyobb köztéri mozaikalkotása.
   
   Széchenyi gyógyfürdő: A kupolacsarnok és a beltéri részek gazdag mozaikdíszítése.
   
   Fiumei úti sírkert: A Deák- és a Kossuth-mauzóleum, valamint az árkádsorok mozaikjai.
   
   Kiemelkedő vidéki és külföldi alkotások
   
   Mexikóváros (Palacio de Bellas Artes): A Nemzeti Színház hatalmas kristálykupola-mennyezete (Maróti Géza tervei alapján).
   
   Marosvásárhely (Kultúrpalota és Városháza): A magyar szecesszió egyik csúcsműve, Nagy Sándorral és Körösfői-Kriesch Aladárral dolgozott együtt.
   
   Szabadka (Városháza): Színpompás üvegablakok.
   
   Szeged (Fogadalmi templom): Több üvegablak kivitelezése.