A Covid-fertőzés egyik leggyakoribb tünete az ízérzékelés elvesztése, ugyanakkor a legtöbb embernél néhány hét alatt visszatér ez a képesség. Svéd és amerikai kutatók azonban végre tudományos magyarázatot adtak arra a jelenségre, hogy egyeseknél miért tart akár hónapokig vagy évekig ez a probléma. Tanulmányukban arról írtak, hogy az ízlelőbimbókban egy kulcsfontosságú fehérje gyengül le, és ez "elnémítja" az agyba jutó ízjeleket.
   
   A Covid-19 egyik legismertebb tünete az ízérzékelés elvesztése volt, viszont a legtöbb érintett néhány héten belül visszanyerte ezt a képességét, de egyeseknél ez akár hónapokig, sőt évekig elhúzódott. Amennyiben az ízérzékelési zavar három hónapnál tovább tart, azt az úgynevezett poszt-Covid tüneteként tartják számon.
   
   Egy új, svéd és amerikai tudósok által elvégzett kutatás olyan molekuláris és szerkezeti elváltozásokat fedezett fel az érintett betegek ízlelőbimbóiban, amelyek először adnak tudományosan megalapozott magyarázatot arra, miért veszítették el tartósan az ízérzéküket - írja a Discover Magazine.
   
   Öt ízből kettő megmaradt
   
   A Chemical Senses folyóiratban megjelent tanulmány elkészítéséhez a kutatók 28 olyan személyt vontak be, akik legalább egy évvel a Covid-fertőzésük után is tartós ízérzékelési zavarról számoltak be. A résztvevők egy részletes teszten estek át, amelyhez több mint 50 tesztcsíkot használtak fel. A kutatók azt mérték, a vizsgált személyek mennyire képesek érzékelni az öt alapízt: az édeset, a sósat, a savanyút, a keserűt és az umamit.
   
   Meglepő mintázatot állapítottak meg a vizsgálatból: nyolc résztvevőnél egyértelműen kóros teszteredményeket azonosítottak, tizenegy személy pedig kifejezetten az édes, keserű és umami íz érzékelésének elvesztéséről számolt be. A sós és a savanyú íz érzékelése azonban jellemzően nem változott - ez az aszimmetria pedig fontos nyomnak bizonyult a kutatók számára.
   
   Az ízjelet erősítő fehérje cserben hagyja az agyat
   
   A magyarázat megtalálásához a tudósok 20 résztvevő ízlelőbimbójából vett biopsziás mintákat elemeztek. Egyes mintákban feltűnően alacsony szintet mértek egy PLC?2 nevű fehérje genetikai előanyagából (vagy más néven prekurzorából), amely az édes, keserű és umami ízek érzékeléséért felelős sejtekben játszik szerepet - viszont a sós és a savanyú esetében egyáltalán nem található meg. Ez magyarázatot adhat arra, miért éppen ez a három íz tűnik el, miközben a másik kettő megmarad.
   
   "A PLC?2 egyfajta molekuláris erősítőként működik az ízlelősejtekben" - magyarázta Thomas Finger, a Coloradói Anschutz Egyetem kutatója. "Felerősíti az íz jelét, mielőtt az eljutna az agyba. Ha ennek a fehérjének a szintje csökken, az íz jele meggyengül" - tette hozzá a professzor.
   
   A kutatók ezenkívül egy másik, korábban sosem látott jelenséget is leírtak: számos mintában rendellenes szerkezetű, dezorganizált ízlelőbimbókat, illetve szokatlan elhelyezkedésű, elszigetelt PLCB2-sejteket találtak, amelyeket egészséges személyeknél eddig nem láttak.
   
   "Egyes résztvevőknél teljesen normálisnak tűntek az ízlelőbimbók, másoknál viszont szerkezeti rendellenességeket tapasztaltunk. Ez arra utal, hogy a tartós ízérzékelési zavar hátterében egyaránt állhatnak molekuláris és anatómiai elváltozások" - mondta Finger.
   
   Miért nem regenerálódnak az ízlelőbimbók?
   
   Normál körülmények között az ízlelőbimbók sejtjei nagyjából kéthetente megújulnak, így a kisebb sérülések gyorsan helyreállnak. Covid-fertőzés után is általában ez történik, az ízérzékelés néhány hét alatt visszatér. A mostani kutatás azonban magyarázatot kínálhat arra, miért marad el egyeseknél ez a regeneráció: a sejtek jelátvitelében feltárt zavarok megakadályozhatják a normális helyreállást.
   
   A kutatók hangsúlyozták, hogy a tartós ízérzékelési zavar szerencsére ritka, és nem az ízlelőrendszer egészét érintő károsodáson alapul. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy az ízérzékelés elvesztése komoly következményekkel járhat: befolyásolja a táplálkozást, csökkenti az életminőséget, és az érintettek szerint mindennapi életükre is kihat.